Az álló és a fekvő elrendezés összehasonlítása csöves gyors-gőzfejlesztőknél
A gyors-gőzfejlesztők csőkígyójának elhelyezésekor két lehetőséget szoktak megvalósítani: vagy álló, függőleges helyzetben, vagy vízszintesen, fekvő helyzetben helyezik el a berendezés „szívét”, az acél csőkígyót. A németországi, Krefeld székhelyű CERTUSS, Európa vezető gőzfejlesztő gyártója 50 éves gyártói tapasztalat mellett már 30 éve nem gyárt vízszintes elrendezésű gépeket. Hogy miért is?
A vízszintes elrendezésnek a gyakorlatban szinte csak egyetlen előnye van, a belmagasság igénye (írják még, hogy könnyebb a hozzáférés). Azonban ezért súlyos árat kell fizetni, amit mindjárt kifejtünk. Általában gyors-gőzfejlesztőket kisebb, néhány tonna/óra teljesítményig szoktak alkalmazni (max. 6 t/h), viszont ilyenkor a CERTUSS-nak - hála a kompakt, saját fejlesztésű égőnek - még a legnagyobb gépeknél is csak maximum 3,2 m-es belmagasság igénye van, ami ipari épületeknél általában könnyen megoldható (pl. egy általános 2,5 m-es belmagasságú lakóhelyiségben is 600 kg/h kapacitású berendezés gond nélkül elhelyezhető.).
A vízszintes elrendezés hátrányai: - nehezen távolítható el az iszap a csőhajlatokból, a spirál alsó pontjain általában ottmarad valami lerakódás, ami az idő elteltével problémákat okoz, pl. dugulást
- nem egyenletes a hőátadás: a fekvő láng feletti csőkígyórész jobban melegszik, mint az alsó fele, ez pedig károsan befolyásolja a gőzminőséget és a cső élettartamát is
- a több ponton alátámasztott csőkígyó hűléskor hajlamos a hőfeszültségek miatt „macskahátasodni”, és a fix támasztási pontok miatt képtelen kinyúlni, hőfeszültségek keletkeznek
- mivel a fűtő, hőátadó felület felett van a láng, gyakran kell tisztogatni a lerakódások miatt (olajtüzelésnél főként), ellenkező esetben romlik a hőátvitel
- nem egyenletes a gőz/víz áramlása a kígyóban, így ez kihatással van a gőzminőségre
- nagy helyigény
Ezzel szemben az függőleges berendezésnél a fenti problémák nem jelentkeznek: - a csőhajlatokban nem tud megállni az „iszap”, nincsen a csőkígyóban bennmaradó üledék - mivel az iszapolás a csőkígyó legalsó pontján történik, így a gőznyomás minden szennyeződést könnyedén ki tud fújni - a láng az őt körbeölelő csőkígyónak körben egyenletesen tudja átadni a hőt - a csőkígyó fentről „lóg”, függesztve van rögzítve, ezáltal nem keletkeznek hőfeszültségek, a csőkígyó ezeket „kilógja” - az égéskor keletkező anyagok (pernye, korom) nem a csőkígyóra rakódnak, hanem a tűztér aljára hullanak, ahonnan egy tisztítónyíláson könnyedén eltávolíthatóak - kis helyigény Tudástárunk következő részeit további hírleveleinkben olvashatják! Várható témák: alsó-felső iszapolás, saját égő - külön égő, szigetelés...stb. |