| BEPATEK-CERTUSS siker a Kelenföldi Erőműben |
|
| Írta: Vitéz Éva |
| 2016. november 07. hétfő, 13:15 |
|
A Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke, Pánger László vezetésével indult a Kelenföldi Erőműben tartott VI. Ipari és Technológiai Szakmai Nap, ahol többek között a BEPATEK képviseletében Gáspár Pál műszaki koordinátor is bemutatta a cég által forgalmazott német CERTUSS gőzfejlesztők tulajdonságait, újdonságait és működését. A résztvevő cégek kiállítás keretében is lehetőséget kaptak arra, hogy az előadásokon túl akár személyesen is tájékoztassák az érdeklődőket termékeikről.
A valódi ipari és építészeti értéknek számító Kelenföldi Erőmű méltó helyszíne volt az ipari és technológiai tárgyú előadásokat felvonultató rendezvénynek. Horváth Tibor, az erőmű igazgatójának bemutatója után a résztvevők szakemberek kalauzolásával megismerhették az épület történetét, régi és jelenlegi funkcióit. Ez utóbbi közé tartozik az a gépcsarnok, amely ma műszaki múzeumként berendezve ad helyet az egykor alkalmazott speciális erőművi gépeknek és szerelvényeknek.
Az Art deco stílusú áramfejlesztőtelep építési munkálatai 1912-ben vették kezdetüket, az áramszolgáltatás 1914. június 8-án indult meg. A kapcsolóházat és a gépházat összekötő, hídszerűen kiképzett épületrészben került elhelyezésre a vezénylőterem, alatta pedig a hozzá tartozó reléterem. A vezénylőteremből történt a gépek szabályozása, ellenőrzése, valamint az egész 30 kV-os kapcsolóberendezés kezelése.
Gőzfelhasználás az Erőműben
Az erőmű gőztermeléséhez szükséges vizet a tápház szivattyúk biztosították, miután a vizet megfelelően előkészítették. A megtermelt gőz vezetékeken keresztül került a gépház pincéibe, ahol bekerült a turbinákba. A gőz nyomása 35 atm, hőmérséklete 420 Celsius volt. A beáramló és expandáló gőz hatása alatt a turbinák lapátkerekei másodpercenként 1500 fordulatot tettek meg és megforgatták az azonos tengelyre épített generátort. A munka végeztével távozó gőz lehűlt és lecsapódott. Minél nagyobb volt a lehűlés, annál nagyobb volt a hatásfok, ezért a hűtésre a Duna vizét alkalmazták. A lecsapódott gőz és víz visszatért a tápház szivattyúihoz úgy, hogy az állandóan megforgatott, mindig azonos víznek köszönhetően a kazánok előmelegített és előkészített tiszta vízzel dolgoztak, utánpótlásra csak a kismértékű veszteségek miatt volt szükség. Írta az erőmű gőz körfogásáról Dr. Bierbauer Virgil, az épület tervezője.
A rendezvényen készült fotókat alább tekintheti meg.
Forrás: 
|
