A színváltozás kockázatának csökkentése

Richard Neale, az LCNI angol szaklapban elmagyarázza, hogyan lehet a minimumra csökkenteni a beszürkülés kockázatát, és áttekint néhány egyéb – a színváltozásra vonatkozó okot.

A színváltozás kockázatának csökkentése

A tisztítóknak szükségük van minden mesterségbeli szaktudásukra, hogy elkerüljék a színváltozásokat és néhány esetben ezeket teljesen el sem lehet kerülni, de a figyelem három fő pontra irányítása a legtöbb esetben minimalizálhatja a változásokat.

Nedvességtartalom: A nedvességtartalomnak erős hajlama van, hogy hozzátapadjon az olyan természetes szálakhoz, mint a gyapot, a len és a gyapjú. Ha ez egyszer megtörtént, a nedves szál „mágnessé” válik az oldószerben lévő szemcsék és feloldódott szennyeződés minden nyomára vonatkozóan. A szennyeződés ezután újra lerakódik a ruhára, létrehozva egy 1-2 molekula vastagságú réteget, amely a szövetet szürke kinézetűvé teszi. Ez mind a pasztell árnyalatokra, mind a fehérre vonatkozik.

Mosószer: A mosószeradagot úgy kell megtervezni, hogy eloszlasson minden szabad nedvességtartalmat és a megfelelő adag meg fogja akadályozni a szürkeséget, biztosítva, hogy a nedvességtartalom nem túlzott. A mosószer önmaga is körben befed minden szennyeződést és fizikailag megakadályozza az ismételt lerakódást, semlegesítve a folyamat során minden, a szennyeződésben lévő villamos töltést. Meg kell jegyezni, hogy a túlzott mosószer használata éppolyan veszélyes lehet, mint a túl kis mennyiségé, mivel a mosószer önmagában is tartalmaz egy bizonyos nedvességnyomot, hogy segítse eltávolítani a víz-alapú piszkolódást és szennyeződést.

Desztillálás: A beszürkülés kockázatának csökkentéséhez a gépet úgy kell beprogramozni, hogy elegendő oldószert pároljon le minden folyamat során a megfelelő ellátás biztosításához. Azt javaslom, hogy használjunk egy munkatartálynyi oldószert minden kétadagos folyamat első adagjához, és küldjük ezt a szakasz végén a lepárló részbe. A második adag ezután a mosószerrel feltöltött desztillált tankból fog felvenni, és azt a munkaállás végén a munkatartályba küldi. Ez a módszer biztosítja, minden munkafolyamat utolsó munkafázisa desztillált oldószert használ, és ebben van még elég mosószer, hogy biztosak legyünk abban, hogy a munkatartály is fel van töltve.

A gyapot, len és gyapjú anyagok előszárítása/kiszellőztetése, a pontos mosószeradagolás és a jó desztillációs gyakorlatok csak három eleme a tisztítók fegyvertárában lévő eszközöknek. Az esettanulmányok számos típusú színváltozást vizsgálnak és magyarázzák, hogyan lehet a kockázatokat minimalizálni.

Kék színárnyalat a fehér szegélyen 

Hiba: Ezt a kék és fehér zakót kitisztították, de a fehér felvett egy kék színárnyalatot.

Ok: Egy elütő színekkel rendelkező öltözékben a vegytisztítás színtartóssága sokkal kritikusabb, mint egy sima ruhánál, amely a besorolás szerint kezelhető. Itt, a kék festék egy nagyon csekély mértékű színt eresztett a tisztítószerbe, amely hatni fog a fehér részekre. A kelmefestő néha megelőzheti ezt a hibát a kék szövet vagy fonál festés utáni mosásának javításával. Nem mindig szükséges sokkal drágább festékrecepteket használni.

Különleges kezelés vált szükségessé

Hiba: Ezen a zakón egy helyi füst és szenes sérülés volt, amikor behozták. A tisztítás során a jel szétterjedt, ezáltal eltávolíthatatlan szürke foltot okozva.

Ok: A tisztítóoldal kiemelte a füstben lévő karbonszemcséket a szövetből, de a mosószer nem rendelkezett elég szuszpenziós erővel, így a szennyezés újra lerakódott, ezzel szürke foltot okozva.

Felelősség: Itt feltehetően a tisztítót lehet hibáztatni azért, mert inkább rontott, mint javított a folton. Ugyanakkor, a füstsérülés nem mindig távolítható el teljesen.