Megtakarítás és növekedő minőség. Piaci trendek.

Ma már vegyi termékek egész sora áll rendelkezésre a vegytisztítóknak a tisztítási folyamat optimalizálásához, a foltok és a kosz hatékony eltávolításához. Ilyen vegyi termékek a vegytisztító szerek, elő-tisztító/foltkezelő szerek, ruhakezelő szerek, optikai fényesítők, baktérium-ölők, kondícionálók, antisztatikus/foszlásgátló szerek.

A gazdasági visszaesés ellenére a vegytisztító szerek eladása kismértékben növekedett a múlt évben – mondja egy olyan gyártó és forgalmazó cég, mely több, mint negyven éve jelen van a piacon.

Igaz ugyan, hogy ma rendkívül fontos az ár-érzékenység, de mégsem figyelhető meg, hogy a vegytisztítók olcsóbb vegyszerekhez fordulnának, hiszen felismerték, hogy az olcsóbb vegyszerekből sokszor nagyobb adagokat kell használni, így végül több kiadással jár a használatuk.

Két fő trendet lehet megfigyelni a vegyszerhasználatban: újból nagyon népszerű lett a folttisztításra alkalmas alap-szerek használata, másrészt a perklór-tisztításhoz alkalmas szerek fogynak a legjobban.

A perklór népszerűsége abból adódik, hogy ennek használata mellett olyan extra szolgáltatásokat lehet nyújtani, mint folt-és vízhatlanság, gyulladás-késleltetés, füsttel szennyezett ruhanemű helyreállítása. És természetesen ezek extra bevételt hoznak a vegytisztítónak.

A tisztítószemélyzet megfelelő szakképzettsége rendkívül fontos, a vegytisztítás minden szegmensére kiterjedően. Különösen fontos ez a folteltávolítás során. Ha a ruhanemű foltos marad, vagy károsodik a nem megfelelő szerek használata miatt, az ügyfél hamar új vegytisztítót keres. És természetesen sokkal nehezebb visszacsábítani az ügyfeleket, mint elveszíteni őket.

Egy jó vegytisztítónak jól kell tudnia kezelni minden típusú anyagot: természetes vagy szintetikus, kevert szálas anyagokat.

Az olyan természetes anyagok mint a selyem, gyapjú, pamut és vászon az előkezelés alatt a levegőből, majd a tisztítási folyamat alatt az oldószerből szívnak fel nedvességet. A kezelőszereknek hatékonyan tudniuk kell kezelni a különböző tulajdonságú anyagokat úgy, hogy közben minimális a feslés vagy a statikus feltöltődés veszélye, valamint a kioldódott szennyeződést meg kell kötnie, nehogy újból lerakódjon a ruhaneműn.

Egy másik vegyszerforgalmazó szerint pl. az Egyesült Királyságban érdekes trendet figyelhetünk meg: az egyre több helyen tiltott dohányzás, a gazdasági visszaesés, és az utóbbi hónapokban megfigyelhető igen rossz időjárás következtében a vegytisztító piacba vetett bizalom megrendült. Ennek ellenére néhány tisztító pont fellendülést, jobb eladási feltételeket tapasztalhatott, főként mivel szolgáltatásaik marketingje tekintetében előrelátóak voltak.

 

Vegytisztító szerek

A vegytisztító szereknek három fő funkciója van: nedvességtartalmával segít a vízben oldódó kosz eltávolításában; a kosz eltávolítása után megköti azt; foltkezelő szerként viselkedik, hogy megvédje az anyagot, így az oldószer és a víz el tudja távolítani a foltokat.

A mosószereket kétféle módon lehet a vegytisztítóba juttatni.

A töltött rendszerek esetén az oldószerhez adják, vagy „betöltik” az oldószer bizonyos százalékaként (normál esetben 1-2%) hogy fenntarthassák a folyamatos mosószer-koncentrációt. A töltött rendszerek anionos mosószereket használnak.

A befecskendezős rendszerek esetében – amit szakaszos mosószer-befecskendezésnek is neveznek – az oldószert a vegytisztítógép kerekébe/kormányába/dobjába? töltik, ahol a ruhaneműk felszívják ezt. A mosószert ezután vagy az áramlási vezetékbe fecskendezik, vagy a dobba szivattyúzzák. A befecskendező rendszerek kationos mosószereket használnak. Az erősen szennyezett ruhaneműket, mielőtt a vegytisztító gépbe helyeznénk, tisztítószerekkel lehet előkezelni.

A mosószer-koncentrátumok használatával stabilizálni lehet az oldószereket és megelőzhető a gép korróziója.

A modern vegytisztítók teljesen zárt rendszerű vegytisztító gépeket használnak, melyek kis oldószer-fogyasztásúak, és ez azt is jelenti, hogy az oldószer tovább marad a gépben. És ezekben a gépekben nincs rendszeres oldószer-csere, így sok esetben ez a gép teljes élettartama alatt a gépben marad.

Mivel a perklór stabilizálót többé nem újítják meg, a gépben lerakódhatnak szagot előidéző részecskék. Noha az oldószert szűréssel, desztillációval lehet újrahasznosítani, ez önmagában nem fogja megakadályozni, hogy az oldószer összetétele hosszú távon megváltozzon – emberi zsírsavak, foltkezelőszerek maradványai, finiselő szerek és koszmaradványok, melyek savasítják az oldószert. A gépkezelők sokszor elfelejtkeznek az oldószer kezeléséről, karbantartásáról, pedig sok problémát meg lehetne előzni a pH-érték rendszeres ellenőrzésével.

A perklór „gondozása” az oldószer semlegesítését és stabilizálását jelenti, így megakadályozva a savasodást. A perklór ideális pH-értéke 8 és 9 között van.

Ha az oldószer savasodást mutat, akkor semlegesíteni kell nátrium-bikarbonáttal, majd stabilizálni speciális adalékanyagokkal. A nátrium-bikarbonát a desztilláció során eltávolítja a zsírsavakat, melyek a kellemetlen szagokért felelősek.

Noha a szénhidrogén oldószereknek nincs szükségük savmegkötő stabilizáló rendszerre, a zsírsavakat nem lehet teljes mértékben eltávolítani desztillációval. Ennek ellenére a modern tisztítószerek rendszeres használatával az organikus oldószerekkel kapcsolatos problémák csökkenthetők.