Mikor állítottak először karácsonyfát? Honnan ered az adventi koszorú? Ki az a Befana?

A Bepatek Kft. által képviselt márkák, gyárak országaiban lévő karácsonyi ünnepi szokásokról olvashat egy összeállítást, amelyből sok érdekes, Magyarországon is átvett hagyományról, szokásról derül ki annak eredete. Talán Önnek is tartogat némi újdonságot!

Saint Nicholas kétszer is meglátogat!
Belgiumban nagy hangsúlyt fektetnek Szent Miklós napjára, ám a képet némiképp árnyalja az ország flamand-vallon megosztottsága. Míg a flamand területeken a holland hagyomány dominál, addig a vallon-francia régiókban Saint Nicholas kétszer is meglátogatja a gyerekeket. Először december 4-én jön megnézni, hogy kik voltak a jó, és kik voltak a rossz gyerekek. Két nap múlva újra eljön: ilyenkor édességet és ajándékokat ad a jó gyerekeknek, míg a rosszak csak virgácsot kapnak.
A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében elhelyezett zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek. A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér. Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.

Olaszország
A Firbimatic – vegytisztítógépek -  hazája.

Betlehemi jászol és Befana.
Olaszországban a karácsony legfontosabb része a betlehemi jászol állítása, mely szokással Assisi Szent Ferenc ismertette meg Itália lakóit az 1220-as években. Bár a Római Katolikus Egyház nem írja elő, sokan szigorú böjtöt tartanak december 23-tól a Szentestén tartott ünnepi vacsoráig.
Olaszországban a karácsonyi szokások számos különbséget rejtenek a hagyományos tradíciókkal szemben. Észak-Olaszországban a Télapó, vagy a kis Jézus viszi szerte az ajándékokat a gyerekeknek. Vannak vidékek, ahol a gyerekek már december 13-án megkapják az ajándékokat Szent Lucától.
Rómában az ajándékokat Befana, a seprűnyélen érkező csúnya, de jólelkű boszorkány hozza Vízkeresztkor, azaz január 6-án. Az olasz hagyományok szerint Befana nem akart elindulni szenteste a pásztorokkal Jézus keresésére, csak később ért oda, amikor már csak az üres jászolt találta. Azóta bolyong, házról-házra jár, keresi a gyermekekben a kis Jézust, ajándékait osztogatva. Érkezésének alkalmából a gyermekek tejeskávéval és süteménnyel várják, ezzel segítvén hosszú és kitartó egész estés munkáját. A jó gyerekek ajándékokat kapnak, a rossz gyermekek pedig széndarabot a jóságos boszorkánytól. Január 6. tehát az ajándékozás napja az olasz tradíciók szerint, amelynek estéjén asztalra kerül az ünnepi vacsora is. Előétele a parajjal töltött ravioli, diós vajjal leöntve vagy a gorgonzola, töltött gombával. Főételként sült házinyulat esznek pármai sonkával. Legkedvesebb tradicionális édességként Olaszországban a milánói specialitást, a panettonét, illetve a mandulás Roccocco-kekszet tartják számon.

Németország
Itt készülnek a CERTUSS automata gyors-gőzfejlesztők.

Honnan ered a karácsonyfa, és az adventi koszorú?

Milyen ünnepi szokásokat adott  Ausztria és Németország a világnak? Maga a karácsonyfa állítása középkori germán gyökerekre vezethető vissza. Luther Márton, a reformáció nagy alakja, aki a hagyomány szerint először állított gyermekeinek karácsonyfát, egy régi germán hiedelem nyomán, egy kicsit átalakítva az ősi elképzelést, Jézus születésének tiszteletére állított fát, s a téli éj csillagainak párjaként számtalan kis gyertyát gyújtott rajta. 
A világszerte kedvelt „Csendes éj” az osztrák Joseph Mohr és Franz Xaver Gruber szerzeménye. Dalukat először az oberndorfi éjféli szentmisén énekelték 1818-ban.
Németországban az utcákat és üzleteket korán feldíszítik. December 4-én, Borbála napján a vázákba aranyesőágakat raknak, amelyek karácsonyra kivirulnak. Szentestére feldíszítik a fát, megajándékozzák egymást, a gyerekek úgy hiszik, a Karácsonymanó lepte meg őket. A karácsonyi asztalon sok helyen ott a libasült vöröskáposztával, krumplival. Ünnepi süteményük a Stollen, amit csak ebben az időszakban készítenek.
A gyerekek január 6-án királynak öltöznek, és így járják az utcákat.
Németországban nagy hagyománya van még a karácsonyi vásároknak, Drezdában például már 750 éves múltra tekinthet vissza.
Adventi koszorú
Az adventi koszorút is Németországnak köszönhetjük. Egy német protestáns lelkész – az első gyermekotthont megalapítója – Johann Heinrich Wichern szerette volna az árvák számára meghittebbé varázsolni az ünnepet, ezért egy hatalmas csillárt készíttetett a ház egyik termébe.
A fenyőágak közé minden istentiszteleten egy-egy gyertyát tűzött: minden hétköznap egy fehéret, hétvégenként pedig egy-egy pirosat gyújtott a gyerekeknek, összesen huszonnégy darabot. A lelkész kezdeményezését többen is követték, ám némileg megváltoztatták azt, így a fából készült csillárt felváltotta a fenyőkoszorú, a huszonnégy gyertyából pedig csak négy maradt.